SZABOLCS VÁRMEGYE

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Vencsellő

A Dadai felső járásba sorolt településen a zsidók már 1770-ben jelen voltak. A faluban 1784–1785-ben 5, 1836-ban 11, 1848-ban 41, 1870-ben 105, 1880-ban 131, 1890-ben 100, 1900-ban 101, 1910-ben 69, 1920-ban 29, 1930-ban 57, 1941-ben pedig 55 izraelita élt. A hitközség 1876-ban ortodoxnak nyilvánította magát, és 1885-ben önálló lett. Volt zsinagógája, Chevra Kadisája és hédere.

A zsidók és a keresztények között jó volt a viszony 1939-ig, amikor a faluban a Nyilaskeresztes Párt irodát nyitott. A világháború körüli időszakban – az egyik visszaemlékező szerint – Vencsellőn 14 családban 56 zsidó élt. Ez nagyjából megfelel annak a lélekszámnak, amelyet az 1941-es népszámlálás is rögzített. Amikor levetítették a Jud Süss című filmet, amelyben egy zsidó fiatalkorút becstelenít meg, a zsidók ablakait beverték.

A világháború idején a katonakorúak munkaszolgálaton voltak. Az 1944. áprilisi felmérés szerint 54 zsidó volt az ortodox mozgalomhoz tartozó fiókhitközségben, köztük 10 adózó. A gondnok Birnbaum Henrik, rabbi nem volt, az anyakönyvvezető rabbi tisztét a tiszaberceli Fried Ede töltötte be. A hitközség metszőt alkalmazott.

Április közepén, amikor eljött a zsidók összegyűjtésének ideje, már jobbára csak nőket, betegeket, ifjakat, öregeket tudtak összeszedni. Mikor a falu kikeresztelkedett orvosára került a sor, a lakosság megpróbált rajta segíteni. A doktor házánál összegyűlt tömeget csak úgy tudták megfegyelmezni, hogy a csendőrök a levegőbe lőttek. Dr. Róna Adolf megmentésére aláírásgyűjtésbe fogtak, de a kezdeményező férfit letartóztatták, s a zsidók bevagonírozásakor a zsidók közé állították. Csak a jegyző fiának és a járási leventeparancsnok közbenjárására engedték szabadon, azzal a feltétellel, hogy jelentkeznie kell katonának.

Egyik helyi kutató szerint a zsidóságot április 14-től vitték a nyíregyházi gettóba, de ez talán később történt. A zsidók a vármegyeszékhelyen egy hétig voltak, majd a nagy zsúfoltság miatt az egyik Nyíregyháza környékén lévő gyűjtőtáborba terelték őket. A visszaemlékező nem nevezte meg a helységet, viszont a táborból történő elvitel idejét május közepére és június végére tette. Ez utóbbi időpont mindenképpen téves, hiszen június 4-én az utolsó megyei gyűjtőtábort is felszámolták. Ha az első időpontot valósnak vesszük, akkor csakis Nyírjestanyáról lehet szó, hiszen onnan már május 14-én azokhoz a vonatokhoz vitték a zsidókat, amelyek az auschwitzi megsemmisítő táborok felé mentek. Más forrás szerint Nyíregyházáról Harangodra kerültek. Tudjuk, hogy onnan a zsidókat május 20-án a vármegyeszékhelyre gyalogoltatták, hogy aztán Auschwitzba szállítsák őket.

A helybéliek közül egyetlen fiatal lány tért vissza, a többiek elpusztultak. A hitközség nem szerveződött újjá. A népszámlálók 1949-ben egyetlen izraelitát sem tudtak kimutatni.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 933-996, Néző István

Bejelentkező űrlap