SZABOLCS VÁRMEGYE

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Ajak

A Kisvárdai járásba tartozó helységben 1770-ben 10, 1784–1785-ben 27, 1836-ban 15, 1848-ban 13, 1880-ban 74, 1890-ben 77, 1900-ban 90,1910-ben 83, 1920-ban 64, 1930-ban 63, 1941-ben 56 izraelitát és 3 kikeresztelkedett embert mutattak ki. 1942-ben a számuk 50 fő. A hitközség 1902-ben alakult meg, a kisvárdai rabbinátushoz tartozott. Volt templomuk, temetőjük, és hédert is működtettek mintegy tucatnyi gyerekkel.

1938-ban a Csehszlovákiába készülő magyar szabadcsapat, az ún. rongyos gárda itt is elidőzött, s akkor a zsidó lakosságot atrocitások érték. A világháború során a fiatalokat munkaszolgálatra vitték, többen a keleti fronton haltak meg. 1944 áprilisában a félszáz főnyi zsidóságot a kisvárdai gettóba szállították, majd onnan május végén Auschwitzba. Az emlékkönyv szerint csak öten maradtak életben, bár ennek ellentmond, hogy az 1949-es népszámláláskor még 9 személy izraelitának vallotta magát. A különbség abból eredhet, hogy néhányan a munkaszolgálaton lévők közül is hazatértek.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 933-996, Néző István

Bejelentkező űrlap