SZABOLCS VÁRMEGYE

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Fényeslitke

A Kisvárdai járásban fekvő községben a zsidók már az 1747-es összeírásban szerepeltek. 1770-ben 25, 1784–1785-ben 22, 1836-ban 25, 1848-ban 65, 1870-ben 88, 1880-ban 116, 1890-ben 66, 1900-ban 97, 1910-ben 108, 1920-ban 107, 1930-ban 58, 1941-ben 43 fő volt az izraelita és 9 a kikeresztelkedett, de zsidónak minősített személy.

Az ortodox irányzatú hitközség a kisvárdai rabbisághoz tartozott, de volt imaháza, hédere, fizetett alkalmazott volt a metsző, a samesz, alkalmanként melamedet (tanítót) is tartottak.

A fehérterror alatt több zsidót Kisvárdá-ra vittek, és ott fogva tartották őket. A zsidótörvények a helyi zsidókat is megfosztották a tulajdonuktól, földjüktől. Munkaszolgálatra a fényeslitkei zsidó férfiak is bevonultak, de 1940-ben a településen is állomásozott munkaszolgálatos század. 1944 áprilisában az ortodox fiókhitközség tagjainak száma 40, adózójuk 9 fő volt. Anyakönyvvezetőjük a Kisvárdán is ilyen szerepet betöltő Rosenbaum Samu, rabbijuk és gondnokuk nem volt. Pészah után a litkei zsidókat is a kisvárdai gettóba vitték. Sok szenvedés, éhezés és kínzás után május végén ők is Auschwitzba indultak. Elszállításuk után a helyi lumpen elemek megrohanták az imaházat, szétszaggatták a tórát, és megszentségtelenítették az épületet.

A haláltáborokból csak néhányan tértek vissza és maradtak egy ideig a faluban, majd rendre elköltöztek. 1946-ban a helyi zsidók száma 2 fő volt, 1949-ben 5 izraelitát írtak össze. A 2004-ben felavatott holokauszt emlékműre 65 nevet véstek.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 933-996, Néző István

Bejelentkező űrlap