SZABOLCS VÁRMEGYE

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Pap

A Kisvárdai járásba sorolt községben az 1770-es adóösszeíráskor 8, 1836-ban 29, 1848-ban 35, 1870-ben 49, 1880-ban 33, 1890-ben 39, 1900-ban 52, 1910-ben 76, 1920-ban 41, 1930-ban 40, 1941-ben pedig 41 izraelita és 8 zsidónak minősülő lakos élt.

Az 1900-as évek elejéről származó információ szerint egyházi vagyonuk nem volt, évenként és családonként 1 korona 50 fillért fizettek a kisvárdai izraelita egyháznak. Imaóráikat akkoriban Kohn Béni házában tartották. Temetőjük 1842-től volt, korábban máshol temetkeztek, mert az egyik izraelita nő sírkövét az Erős nevű földbirtokos földjén találták.

1944. április közepén a helyi zsidókat összegyűjtötték, majd a közeli Kisvárda gettójába vitték. Onnan május végén Auschwitzba vezetett az útjuk. A településen 1949-ben két izraelita élt.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 933-996, Néző István

Bejelentkező űrlap