SZABOLCS VÁRMEGYE

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

NYÍRADONY

A Ligetaljai járás székhelye. A településen 1836-ban 16, 1848-ban 50, 1880-ban 199, 1900-ban 190, 1910-ben 193, 1920-ban 194, 1930-ban 229, 1941-ben 183 izraelitát és 3 zsidónak minősült személyt találtak az összeírók.

A hitközség 1881-ben alakult, és ortodox fiókhitközségként működött. 1885-ben a nyíracsádihoz csatlakozott, volt Chevra Kadisája, nőegylete és hédere. Rabbit is foglalkoztatott. Zsinagógájuk a 19. század elején épült.

A fehérterror idején antiszemita bandák garázdálkodtak a községben, váltságdíjat zsaroltak ki a zsidóktól, uszító gyűléseket rendeztek, amely után suhancok dobálták meg a zsinagógát, és betörték annak ablakait. 1941-ben a fiatal férfiakat behívták munkaszolgálatra, később a keleti frontra vitték őket.

1944 áprilisában 186 zsidó élt itt, köztük 18 adózó. A gondnokot Engel Izidornak hívták, anyakönyvvezetővel nem rendelkeztek, volt azonban rabbijuk: Fisch Viktor, aki egyben a metsző feladatát is ellátta. Rajta kívül a hitközség két embert fizetett.

Pészah után a zsidóknak be kellett zárkózniuk a házaikba. Ugyanakkor a hátsó udvarokban, a kerítéseken át titokban tovább érintkeztek keresztény szomszédaikkal. Április 15-én megérkezett a csendőrség, és kiparancsolta őket a házaikból. Az imaház udvarán összegyűjtött zsidókat átvitték Nyíregyházára, majd később onnan Simapusztára. Május 22-én a tanyát kiürítették, és lakóit visszakísérték Nyíregyházára. Ott a vasútállomáson mindent elszedtek tőlük, majd bevagonírozták őket. Az út Auschwitzig négy napig tartott, emiatt az egyik idős nyíradonyi asszony már útközben meghalt.

A túlélők újjászervezték a hitközséget. A közösségnek 1949-ben 30 tagja volt. A hitközség a következő évtizedben megszűnt.

Az 1941-es népszámlálás szerint a Ligetaljai járás területén a következő községekben laktak zsidók (zárójelben az izraeliták, illetve az összlakosság lélekszáma):

*Nyírábrány (197; 6246),

*Nyíracsád (198; 4369),

*Nyíradony (183; 5890),

*Nyírbéltek (147; 3126),

*Nyírgelse (64; 1913),

*Nyírlugos (130; 3569),

*Nyírmártonfalva (46; 2961) és

*Nyírmihálydi (51; 1749).

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 933-996, Néző István

Bejelentkező űrlap