SZABOLCS VÁRMEGYE

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Nyírlugos

A Ligetaljai járás községében 1736-ban egyetlen adózó család, 1747-ben 3 fő szerepelt. A helységben 1784–1785-ben 6, 1836-ban 10, 1840-ben 14, 1870-ben 113, 1880-ban 116, 1890-ben 129, 1900-ban 203, 1910-ben 152, 1920-ban 163, 1930-ban 145, 1941-ben 130 izraelita és 2 zsidónak minősülő személy élt.

A hitközség 1869-ben ortodoxnak nyilvánította magát, 1885-ben a nyírbátorihoz csatlakozott.

1941-ben a fiatal férfiakat behívták munkaszolgálatra, így családjuk kereső nélkül maradt. Az ortodox fiókhitközségnek 1944 áprilisában 160 tagja volt, ebből 14 adózó. Anyakönyvvezető rabbija Friedman Kálmán főrabbi, rabbi nem volt, a gondnoki tisztséget pedig Goldstein József töltötte be. Volt templomuk és rituális fürdőjük.

Pészah után, korán reggel dobolással adták a lakosok tudtára, hogy a zsidóknak be kell zárkózniuk a házaikba. Pár óra múlva jött a következő utasítás, amely szerint a zsidóknak be kellett költözniük a zsinagógába. Még aznap éjjel megérkezett a csendőrség, és átkísérte a zsidókat Nyíregyházára, majd később onnan Harangodra, ahol több hetet töltöttek. Egyesek szerint május 20-án – valószínűleg a nagykállói vasútállomásról – Auschwitzba indították őket, mások szerint május 22-én visszavitték őket Nyíregyházára, és onnan történt az elvitelük.

A lágerből senki nem tért vissza, a munkaszolgálatosok közül azonban néhányan átvészelték a háborút. A településen 1949-ben már csak 5 izraelita élt.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 933-996, Néző István

Bejelentkező űrlap