SZABOLCS VÁRMEGYE

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Balkány

A Nagykállói járáshoz tartozó helységben már 1763-ban éltek zsidók. A településen 1770-ben 36, 1785-ben 165, 1836-ban 590, 1840-ben 598, 1848-ban 438, 1870-ben 482, 1880-ban 411, 1890-ben 485, 1900-ban 505, 1910-ben 522, 1920-ban 481, 1930-ban 531, 1941-ben 417 izraelita lakott.

A hitközség kezdetben Nagykállóhoz tartozott, 1823-tól saját rabbit alkalmazott, 1839-től önálló lett. A zsinagóga 1840-ben épült fel. Az izraelita országos kongresszuson bekövetkezett szakadást követően a balkányi hitközség az ortodox irányzatot választotta. 1885-ben a balkányi hitközséghez csatlakoztak a környező falvak (Biri, Gelse, Görénypuszta, Kismogyorós, Lónyatag, Mihálydi, Szakoly, Szalmad) és tanyák (Bay-, Kocog-, Leitner-, Magyar-, Mosolygó-, Petri-, Ungár-) kis hitközségei is. A hitközségnek volt Chevra Kadisája, nőegylete, Bikur Cholim egylete, elemi iskolája, talmudtórája és hédere is.

1941-ben, az új törvények alapján a zsidóktól elvették földjeiket. A háborús kitüntetéssel rendelkezők ez alól felmentést kaptak. 1942-ben a fiatal férfiakat behívták munkaszolgálatra.

1944-ben az anyahitközségben 458 zsidó élt, ebből 79 adózott. A hitközség elnöke Fried Dezső, az anyakönyvvezető rabbi Lichtenstein Kisziel volt. Rabbival nem rendelkeztek. A hitközség 4 személyt foglalkoztatott. Saját elemi iskolája volt.

1944. április közepén a magyar csendőrség gyalog átkísérte a balkányi zsidókat Nyíregyházára. Semmit nem vihettek magukkal, még élelmet sem. Onnan később Auschwitzba hurcolták őket.

A haláltáborból és a munkaszolgálatból néhányan hazatértek. A hitközséget a Joint anyagi támogatásával újból megszervezték, de amikor vissza akarták szerezni a zsidó tulajdonban volt házakat és vagyont, a keresztény lakosság ellenállt. 1946-ban 86, 1949-ben a népszámlálás szerint 35 izraelita élt itt, de az egyik felmérés 40 hitközségi tagról tud. A hitközség a következő évek alatt lassan felbomlott, majd az 1950-es évtizedben megszűnt. Az 1956-os forradalom idején a zsidókat kikergették a településről. Ezt követően már csak néhány zsidó maradt Balkányban.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 933-996, Néző István

Bejelentkező űrlap