SZABOLCS VÁRMEGYE

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Levelek

A Nyírbaktai járáshoz tartozó helységben 1747-ben 5, 1784–1785-ben 20, 1836-ban 15, 1848-ban 42, 1870-ben 90, 1880-ban 114, 1890-ben 165, 1900-ban 175, 1910-ben 203, 1920-ban 184, 1930-ban 103, 1941-ben 100 fő volt izraelita.

A településen az ortodox mozgalomhoz tartozó anyahitközség működött, ez kezdetben a nagykállói, majd 1885-től a nyírbátori rabbisághoz tartozott. Volt Chevra Kadisája és mikvéje; a zsinagógát és az elemi iskolát a hitközség egyik jómódú tagja építtette. Az iskola egy idő múltán bezárt, és csak a héder maradt.

Az első világháborúban több zsidó halt hősi halált. 1918 őszén néhány zsidóellenes megmozdulásra került sor, a csőcselék betört a zsidó boltokba, és összetörte a berendezést. 1920-ban a falu egy ideig román megszállás alatt volt. A zsidókat a románok folyamatosan zsarolták. A fehérterror idején a tiszti különítményesek ima közben törtek rá a zsidókra, a zsinagógában kezdték el őket ütlegelni. A zsidó iskola is kegyetlenkedések színtere volt. Több zsidó család elmenekült a faluból. Pár év múlva az élet normalizálódott.

1941-ben 15 fiatal férfit behívták munkaszolgálatra. Az 1944 áprilisában készült kimutatás szerint 91 a hitközség lélekszáma, az adózóké 16. Hitközségi elnökük nem volt, a közösség akkor egy anyakönyvvezető rabbit, Grünwald Ábrahámot és egy metszőt alkalmazott.

Pészah után a leveleki zsidókat átvitték Kisvárdára. A faluban egyetlen első világháborús kitüntetéssel rendelkező zsidó férfi és annak a családja maradt. A zsidók a kisvárdai gettóban több héten át sínylődtek, majd május végén szállították őket Auschwitzba.

A munkaszolgálatot 6 fiatal férfi, a haláltábort 3 fiatal nő és 1 férfi élte túl. A hitközséget nehezen tudták újjászervezni. Az 1949-es népszámlálás szerint 11 izraelita volt a településen, az abban az esztendőben végzett felmérés 22 fős közösségről tud, köztük 5 adófizetőről. A hitközség a következő évtizedben megszűnt. A településen 1960-ban már csak egyetlen zsidó lakott.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 933-996, Néző István

Bejelentkező űrlap