SZABOLCS VÁRMEGYE

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Nyírjákó

A Nyírbaktai járásba tartozó községben a zsidók 3 fővel már az 1747-es összeíráskor szerepeltek. A településen 1784–1785-ben 19, 1836-ban 60, 1848-ban 68, 1870-ben 133, 1880-ban 106, 1890-ben 126, 1900-ban 139, 1910-ben 100, 1920-ban 106, 1930-ban 74, 1941-ben 71 fő volt izraelita.

Az 1869-ben ortodoxnak nyilvánított közösség a nyírmadai anyahitközség alá tartozott. Rendelkezett saját templommal, héderrel és rituális fürdővel. 1885-ben a nyírjákói hitközség a nyírmadaihoz csatlakozott. A Chevra Kadisát és a temetőt a baktalórántháziakkal együtt működtették, közösen alkalmazták a metszőt is.

Az első világháború végén a frontról hazatért katonák a forradalmak alatt kifosztották a zsidó üzleteket, házakat, és néhány zsidót megvertek. A proletárdiktatúra után a kommunistákkal való együttműködés vádjával több zsidó lakost bebörtönöztek, másokat megkínoztak, egyeseket internáltak, s akadt, akit megöltek. Az élet később visszatért a régi mederbe, sőt a helyi földesurak a faluba érkező antiszemita agitátorokat elkergették.

1940-ben a behívott korosztályok munkaszolgálatra vonultak. Az idősebbeket hamar hazaengedték, a fiatalabbakat a következő évben ismét behívták, most már hosszabb időre.

A német megszállás után kijárási tilalmat vezettek be, s figyelmeztették a helyi lakosságot, hogy a zsidók szökését ne segítse. A zsidóknak le kellett adniuk rádiókészülékeiket és minden értéktárgyukat.

Május elején a zsidókat is otthonaik elhagyására kényszerítették, s beköltöztették őket a zsinagóga udvarára. Mindenki csak egyetlen csomagot vihetett magával, benne élelemmel és ruhával. Megérkezett a magyar csendőrség, és a zsidókat szekereken átvitték a zsúfolt kisvárdai gettóba. Van, aki azt írja, hogy április 19-én Nyírmadán, a zsinagógában gyűjtötték be

  • Bakta,
  • Nyírjákó,
  • Őr,
  • Pusztadobos,
  • Rohod és
  • Vaja

települések zsidóságát, s onnan történt 23-án vasúton a Birkenauba való szállítás is, de ezt a túlélők mellett a rohodi körjegyzőnek az alispánhoz írt, 1944. június 25-én kelt levele is kétségessé teszi: „Tisztelettel jelentem, hogy Nyírjákó község részéről senki sem kérte a zsidók élelmiszerének Kisvárdába való beszállítását… Amikor a hivatkozott számú rendelet ide megérkezett (május 31. napja), a Nyírjákó községből kitelepített zsidókat Kisvárdáról már elszállították.”

Kisvárdáról az útjuk Auschwitzba vezetett, de a megérkezéskor már öt embert holtan szedtek ki a vonatból. A túlélőknek a keresztények visszaadták a vagyonukat, sőt az elpusztított rokonaik vagyonát is. Ez akkoriban ritka eseménynek számított. A túlélők közül néhányan elköltöztek Baktalórántházára. 1947-ben a nyírjákói hitközség hivatalosan is megszűnt, bár 1949-ben még 17 izraelita élt a községben.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 933-996, Néző István

Bejelentkező űrlap