SZABOLCS VÁRMEGYE

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Vaja

A Nyírbaktai járásban fekvő Vaja a Rákóczi szabadságharcban került a történelem színpadára, majd rövid „vendégszereplés” után onnan le is lépett. A zsidó lakosság csak több évtizeddel ezt követően kezdett a településen megjelenni. Az 1770-es összeírásban is szerepeltek; a településen 1784-ben 33, 1836-ban 20, 1848-ban 79, 1870-ben 120, 1880-ban 123, 1890-ben 181, 1900-ban 269, 1910-ben 246 fő. 1920-ban 238, 1930-ban 220, 1941-ben pedig 172 izraelitát és egy kikeresztelkedettet találtak.

1869-ben a hitközség ortodoxnak nyilvánította magát. Temploma a 19. században épült. Volt a településen Chevra Kadisa, Gemilut Cheszed, talmud-tóra, héder és mikve. Rövid ideig rabbija is volt a hitközségnek, aztán már csak metszője és melamedje. 1890-ben az anyaegyházuk Nyírmadán volt.

1938-ban az ún. szabadcsapatok valóban szabadon viselkedtek a településen, visszaemlékezések szerint nőket becstelenítettek meg, raboltak, fosztogattak, embereket kínoztak, sőt egyet meg is öltek. A zsidótörvények miatt bevont iparengedélyek következtében 40 család lett munkanélküli, 1942-ben sokan vonultak be munkaszolgálatra, őket Ukrajnába vitték, s egy részük ott pusztult el.

A német megszállás napján a zsidók bezárkóztak a házaikba, féltek a lakosság lumpen elemeitől. 1944 áprilisában 164 zsidót mutattak ki, köztük 23 adózót. Akkor a közösséget átmenetileg Rosenfeld Jakab gondnok vezette, mivel az elnök munkaszolgálatos volt. Sem rabbi, sem anyakönyvvezető nem volt a településen, három ember állt közösségi alkalmazásban.

A faluban pészah után tömörítették a zsidókat a zsinagógájuk köré. A kálvinista lelkész segített rajtuk, aki éjszaka belopózott hozzájuk, élelmiszert vitt be, vigasztalta őket. Kifelé sem jött üres kézzel, mert két Széfertórát kicsempészett, és azokat elrejtette. Az izraelitákat a kisvárdai gettóba vitték el, ott a tehetősebbeket megkínozták, hogy elrejtett vagyonuk helyét kiszedjék belőlük. Május végén a vajaiakat is a halálba indították.

Auschwitzból mindössze 2 férfi és 10 nő tért vissza, a munkaszolgálatot 13 fiatal férfi élte túl.

Helyreállították a németek által istállónak használt templomot és a temetőt. Az 1949-es népszámlálás 29 izraelitát mutatott ki. Az ugyanakkor készült felmérés szerint még két település zsidói tartoztak a hitközség működési területéhez, velük együtt 40 fővel, köztük 8 adózóval rendelkeztek. Vaján 1960-ban már csak egyetlen zsidó család maradt.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 933-996, Néző István

Bejelentkező űrlap