SZABOLCS VÁRMEGYE

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Máriapócs

A Nyírbátori járásba tartozó településen a zsidók már az 1770-es adózási listán szerepelnek. 1784–1785-ben 12, 1836-ban 223, 1848-ban 175, 1870-ben 148, 1880-ban 151, 1890-ben 136, 1900-ban 111, 1910-ben 134, 1920-ban 105, 1930-ban 84, 1941-ben 187 fő volt izraelita.

A hitközség 1876-ban ortodoxnak nyilvánította magát, és 1885-ben a nyírbátorihoz csatlakozott. Volt Chevra Kadisája és zsinagógája.

1944-ben a fiókhitközség 94 főből állt, az adózók száma 6 volt. A hitközség csak gondnokot foglalkoztatott, és az előimádkozónak járt bizonyos összeg. Pészah után a rendőrség az éjszaka közepén betört a zsidó házakba, és mindenkit a háza elé parancsoltak. Még arra sem hagytak időt, hogy a legszükségesebbeket becsomagolják. A zsidókat szekerekre rakták, és átvitték Nyíregyházára, ahol belökték őket a gettó többi lakója közé. Onnan később mindenkit átvittek az egyik közeli tanyára, majd valamennyiüket Auschwitzba szállították. A viszszatérők – a lakosok ellenszenvétől vezéreltetve –         lassan elhagyták a települést. A településen 1949-ben már csak 3 izraelita élt.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 933-996, Néző István

Bejelentkező űrlap