SZABOLCS VÁRMEGYE

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Gyüre

A Tiszai járás települése, ahol 1770-ben 2, 1784–1785-ben 21, 1840-ben 77, 1848-ban 123, 1870-ben 151, 1880-ban 150, 1890-ben 107, 1900-ban 126, 1910-ben 83, 1920-ban 116, 1930-ban 122, 1941-ben 91 izraelita vallásút találtak.

Az itteni zsidóknak 1880-ig önálló hitközségük volt, 1885-től Nagyvarsány is hozzájuk tartozott, miközben akkor a gyüreiek is a kisvárdai rabbinátushoz csatlakoztak. 1925-ben Ráv Róth Smuelt választotta a hitközség rabbivá, és ismét önálló hitközségként kezdtek működni. Hozzájuk tartozott Kopócsapáti, Kisvarsány, Révaranyos. A zsidó közösségben volt Chevra Kadisa, mikve, vágóhíd és temető, metsző, samesz és néha melamed. Templomuk nem volt, ezért magánházakba jártak össze imádkozni.

A politikai fordulatokat 1919-ben itt is megszenvedték, a román megszállás alatt sokakat kiraboltak és megvertek. A megfélemlítés a magyar különítményesek alatt folytatódott. A Felvidék visszacsatolását megelőzően a lakosokat az ún. rongyos gárda néven ismert szabadcsapat hangolta a közösség ellen, s atrocitásokra is sor került. A zsidókat rendszeresen ütlegelték, boltjaikat szétverték, a zsidó temetőt feldúlták. Az első zsidótörvény miatt sokan vesztették el állásukat. 1941-től a fiatalokat munkaszolgálatra vitték.

1944 márciusában néhány zsidót elfogtak, és Nyíregyházára hurcoltak, ahol megkínozták, vallatták őket. 1944 áprilisában a helyi zsidók száma 98 fő, az ortodox mozgalomhoz tartozó fiókhitközség rabbija Róth Mór volt, s alkalmaztak metszőt is. A hitközség tagjai közül akkor 15 volt munkaszolgálatos. Pészah után kocsikon a kisvárdai gettóba hurcolták a gyürei zsidókat is. Onnan május 29-én, az első transzporttal mentek Auschwitzba. A munkaszolgálatot 5 fiatal férfi, a koncentrációs tábort néhány fiatal nő élte túl. Csatlakoztak hozzájuk a környező települések magányos túlélői is. A közösséget 1945-ben 20, 1949-ben 16 fő alkotta, de fokozatosan ezek is elhagyták a települést. Gyürén 1963-ban már nem élt zsidó.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 933-996, Néző István

Bejelentkező űrlap