SZABOLCS VÁRMEGYE

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Kisvarsány

A Tiszai járásban fekvő faluban 1784-ben 6, 1836-ban 30, 1848-ban 72, 1870-ben 155, 1880-ban 118, 1890-ben 100, 1910-ben 102, 1920-ban 69, 1930-ban 54, 1941-ben 42 izraelita élt.

A hitközség 1855 óta Mándokhoz tartozott. A felekezet 1869-ben az ortodox irányzathoz csatlakozott. 1944-ben 39 főnyi zsidót mutattak ki. Gondnokuk Krausz Fülöp, az anyakönyvvezető rabbi a Mándokon is ezt a feladatkört ellátó Mayer Ernő volt. Semmilyen alkalmazottat nem foglalkoztattak, még a rituális metszést is Gyürében végeztették.

1944 áprilisában a kisvarsányi zsidókat először Mándokra, majd onnan Kisvárdára szállították. Innen már csak egy útjuk maradt: Auschwitzba. Ez május végén bekövetkezett. Egyesek szerint senki nem tért vissza közülük, de ennek ellentmond, hogy még 1949-ben is 4 izraelitát mutattak ki a faluban! Ez a létszám talán a munkaszolgálatból hazatértekből adódott.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 933-996, Néző István

Bejelentkező űrlap